Releváns jogszabályok:

– 2000. évi C. törvény a számvitelről
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Társasági adó példán keresztül

Kiindulópontunk az, hogy "A" cég az adózott eredményéből jóváhagy és osztalékot fizet "B" társaságnak. Az osztalékot megállapító gazdasági társaság lehet belföldi, illetve külföldi illetőségű is, "B" társaság pedig belföldi illetőségű, magyar gazdasági társaság.

Vegyük először azt az egyszerűbb esetet, amikor az osztalékot jóváhagyó "A" társaság nem ellenőrzött külföldi társaság. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés g) pont 1. alpontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel).

Csökkenti tehát az adózás előtti eredményt a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel, kivéve, ha az osztalékot megállapító társaság az osztalékot ráfordításként számolja el. A Tao. tv. az osztalék fogalmánál ugyanis (4. § 28/b pont) kimondja, hogy osztaléknak minősül az Szt. szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként. Ilyen juttató csak külföldi személy lehet, mivel a magyar számviteli szabályok szerint a jóváhagyott osztalék nem számolható el ráfordításként.

Ha a példánk szerint mind "A", mind "B" társaság belföldi illetőségű gazdasági társaság, vagy "A" társaság – az osztalékot megállapító, jóváhagyó társaság – külföldi illetőségű ugyan, de nem ellenőrzött külföldi társaság, abban az esetben a kapott (járó) osztalék összegével "B" társaság csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés g) pont 1. alpontja alapján.

Árnyaltabb a helyzet, ha az osztalékot megállapító A" "társaság ellenőrzött külföldi társaság. Ebben az esetben az alábbiakra kell tekintettel lenni.

Ha egy belföldi gazdasági társaság ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalékban részesül, különbséget kell tenni aszerint, hogy az így kapott (járó) bevétel valódi vagy nem valódi jogügyletből (jogügyletek sorozatából) származik-e [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés g) pont 2. alpont].

Egy jogügylet vagy jogügyletek sorozata akkor nem valódi, ha elsődlegesen adóelőny elérése céljából hajtják végre, és a külföldi személynél vagy a külföldi telephelynél nem lennének a jövedelemszerzéshez kapcsolódó eszközök és kockázatok, ha egy belföldi illetőségű adózó nem látná el mindazokat a jelentős személyi funkciókat, amelyek az említett eszközök és kockázatok szempontjából lényegesek, és amelyek nagymértékben hozzájárulnak a külföldi személy vagy a külföldi telephely jövedelemszerzéséhez.

Amennyiben valódi jogügylet(ek)hez kapcsolódó osztalék kerül megállapításra az ellenőrzött külföldi társaság részéről, az szintén korlátozás nélkül levonható a juttatásban részesülő társaság adóalapjából, akárcsak a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés g) pont 1. alpontjában szereplő esetkör. Ezen osztalékrészt tehát úgy kell kezelni, mint bármely más, nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalékot.

Ezzel szemben a nem valódi jogügyletekhez kapcsolódó osztalékrész tekintetében levonási korlát érvényesül. Eszerint legfeljebb a korábbi években a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján figyelembe vett növelő tétel (még hátralévő) összegével csökkenthető az adózás előtti eredmény. Hogy ezen előírás indokoltságát megérthessük, ismertetni szükséges a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés f) pontjában rögzített szabályt is.

A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés f) pontja az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségére vonatkozó adóalap-növelő tételt tartalmazza. E korrekciós tétel azt a logikát követi, hogy az ellenőrzött külföldi társaság – osztalékként ki nem fizetett – nyereségének bizonyos részét a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő belföldi adózó adózza le.

A hivatkozott rendelkezés szerint növeli az adózás előtti eredményt az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó, az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény jóváhagyott (felosztott) osztalékkal csökkentett része olyan mértékben, amilyen mértékben az az adózó által ellátott jelentős személyi funkciókhoz kapcsolódó eszközökhöz és kockázatokhoz kötődik, feltéve, hogy az így kapott összeg pozitív.

Amennyiben az ellenőrzött külföldi társaság a fel nem osztott nyereségét utóbb kiosztja, azaz osztalékként kifizeti, akkor relevanciával bír, hogy az ellenőrzött külföldi társaság a valódi, vagy a nem valódi jogügyleteiből származó nyereségét osztotta-e fel. [Zárójelben jegyezzük meg, hogy a korábban hatályos szabályok szerint nem bírt jelentőséggel, hogy az ellenőrzött külföldi társaság a valódi, vagy a nem valódi jogügyleteiből származó nyereségét osztotta-e fel, bármely esetben érvényesült a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés f) pont szerinti növelő tételnek megfelelő levonási korlát]. A jelenleg hatályos szabályok szerint a valódi jogügyletekhez kapcsolódó osztalékrész korlátozás nélkül levonható az adózás előtti eredményből, ott nem érvényesül azon szabály, mely szerint csak a korábban a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés f) pont szerinti alkalmazott adóalap-növelés mértékéig lehetne csökkenteni az adóalapot a megállapított osztalékkal.

Elmondható tehát, hogy ahhoz, hogy a belföldi illetőségű adózó megfelelően alkalmazhassa az osztalékhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt, ismernie kell az ellenőrzött külföldi társaság valódi és nem valódi jogügyleteinek arányát.

Amennyiben a belföldi adózó több ellenőrzött külföldi társasággal áll összefonódásban, a korábban fel nem osztott nyereség kapcsán alkalmazott adóalap-növelő tételt, illetve a kapott (járó) osztalékhoz kapcsolódó adóalap-csökkentést ellenőrzött külföldi társaságonként külön kell dokumentálnia.